1.évad 9.rész
Elérkezett a Május. Az idő felmelegedett ezért úgy döntöttünk hogy lemegyünk a Partra. A suliból indultunk, mindenki közösen. Amber és én mentünk helyet keresni, hogy hova pakoljunk le. Én találtam egyet....de az a hercegnőnek szokás szerint nem tetszett.
-Jellemző....persze hogy te találod meg a legcsövesebb helyet a parton
-Ha nem tetszik keress jobbat....
-Én biztosan nem keresgélek
-Akkor elégedj meg ezzel hercegnő....
Amber már nyitotta volna a száját egy újabb beszólásra, de Lysander közénk lépett.
-Szerintem fölösleges a helyen vitázni....-mondta
-Látod Amber? Fölöslegesen hisztizel
Lysander ekkor rám nézett.
-Ez rád is vonatkozik
-Jól van na....-szégyelltem el magam
Amber persze gúnyosan elmosolyodott. Örült annak hogy Lysander engem is picit megrótt. Kárörvendő....A vita után lepakoltunk a partra. A fiúk Lysander kivételével berohantak a vízbe az első adandó alkalommal. Én meg Amber pedig hoztuk a formánkat. Sajnos Irisék nem tudtak jönni így egyedül maradtam ezzel az...izével. Lysander felé fordultam,ugyan is érdekelt ő miért nem megy úszni.
-Te miért nem mész be? Nem tudsz úszni?
-De tudok, csak nincs kedvem hozzá
-Sose hazudtál túl jól Lysander-mosolyodtam el
-....mire célzol?-elvörösödött az arca
-Arra hogy lenne kedved, de valamiért nem mész be
-Személyes jellegű
-Ja akkor ne haragudj!
Hmm...úgy látom nem akar róla beszélni. Jól van, úgy döntöttem nem zaklatom akkor.
-Nem haragszom, ameddig nem erőlteted addig okés-mosolyodott el
Én is rámosolyogtam, amikor Nathaniel mellém lépett. Picit lihegett, elfáradhatott az úszásban.
-Te mit ácsorogsz itt?-kérdezte csodálkozva
-Hát, még nem nagyon merészkedtem be a vízbe
-Ezt sürgősen orvosolni kell nem úgy gondolod?-nevetett
-Hát, miért is ne-válaszoltam kissé bátortalanul
Nathaniel megfogta a kezemet, és bementünk a vízbe. Elkezdett fröcskölni, és én hülye persze nem kötöttem meg rendesen a fürdőruhámat és hát....lepottyant. Amilyen gyorsan csak lehetett a helyére szorítottam. Nathaniel egyből mögém jött és megfogta a madzagot hogy megkösse.
Visszasegítette rám a melltartómat. Elég ciki volt és meg is bámultak minket. Ezek után kis is mentünk a vízből. Szegény el is vörösödött, de érthető. Én is egy paradicsom voltam.
-N...neharagudj Nathaniel!-mentegetőztem
-Nincs miért bocsánatot kérned, előfordul az ilyesmi-mosolygott
Castiel hirtelen mellénk jött. Megfogta Nathaniel vállát és perverzen rám nézett.
-Nathaniel mindenhol ott van ahol szüzek vannak, aféle szűzoltó-mondta
Szegény Nathaniel erre persze teljesen zavarba jött,és Castiel helyett is égett. Gonosz kis beszólás volt, de nehezen tudtam megállni hogy nehogy elnevessem magamat. Ezek után visszamentünk a törülközőkhöz. Nathaniel bekente Amber hátát naptejjel. Mikor én is bekentem volna magamat, Lysander odajött hozzám , kivette a kezemből a tubust és a saját kezére nyomta.
-Hova,hova?-mosolygott
-Boltba, jössz?
-Veled bárhova!-arcoskodott
Ahjjj de megbeszéltük hogy....mindegy. Még nem szólok, remélem abbahagyja ezt a hülyeséget nemsokára.
Körbenézésnél a fagyi ajánlat tetszett a legjobban ezért azt vettünk. Mondta hogy fogjam meg a fagyiját amíg fizet, ám mikor elvette volna....egyszerűen belenyalt.
Mikor látta a meglepődött kifejezést az arcomon, elmosolyodott és megfogta az arcomat. Próbáltam ellenállni,de nyomott egy puszit az arcomra. Persze utána olyan csúnyán néztem rá mint még soha. Ő persze "nem értette" miért nézek így......
-Mondjál már valamit az Isten verjen meg....-szólalt fel a hosszas bámulásom után
-.....Utállak....
-Ez a lányoknál azt jelentheti hogy zavarban vannak nem igaz?-mosolygott elégedetten
-A buszmegállóban elmondtam.......emlékszel biztosan
-Igen emlékszem rá,de az nem azt jelenti hogy fel kellene adnom
-Akkor egész életem végéig ostromolni fogsz vagy mi?
-Igen valószínűleg...ez tőled is függ
-De Castiel én....-akadtak meg a szavak-Én....nem viszonozom az érzéseidet, sajnálom!
-Már mondtad....-durcázott
-Figyelj, ezt nem itt és most kéne megbeszélnünk-próbáltam terelni a dolgot
-Akkor mikor?-feszegette a határokat
-Ezen már...amúgy sincs mit megbeszélni! Én elmondtam amit érzek. Én nagyon sajnálom a dolgot de, miért nem törődsz bele végre? Azóta eltelt 2-3 hónap Castiel!
Semmi válasz....így folytattam
-Én szeretném ha barátok maradnánk, de látom nem vagy képes feldolgozni ezt
-Képes lennék rá, de nem akarom...-kezdett flegmázni
-Pedig ideje lenne
-Nem én irányítom az érzéseimet....
-Én sem! Épp ezért kérlek arra hogy fogadd el őket.
-Valaki más kell neked vagy mi?-háborodott fel
-Nem erről van szó! Egyszerűen nem tudok rád úgy tekinteni...
-Süket duma!
-Na jó, én ezt nem vitatom tovább. Castiel, én sajnálom az egészet de nőj fel végre és ess ezen túl....
Ezek után, visszasiettem a többiekhez. Az eső zuhogni kezdett, így sebes pakolásba kezdtünk. Lysander látta rajtam hogy frusztrált vagyok, és a sírás kerülget. Fölém tartotta az ingét, átkarolt és elindultunk a kocsihoz. Nathanielék hazavittek engem. Lysander kiszállt velem a kocsiból hogy segítsen cipekedni. Mikor kivettük a csomagokat, és elindultam volna felfele, megragadta a kezemet.
-Minden oké? Mikor visszajöttél akkor is a sírás kerülgetett
-Semmi bajom....
-Ha úgy érzed nem akarod elmondani, akkor ne mond el...de lehetne egy kérdésem?
-Persze
-Esetleg megölelhetnélek? Valaki mindig azt mondja hogy az ölelés segít. Valaki, aki ma majdnem elsírta magát....na?-mosolyodott el
Erre picit elpityeredtem és megöleltem Lysandert. Jól esett hogy segíteni szeretett volna rajtam. És jólesett az is hogy kiadhattam a dühömet. Az ölelés után elengedett, majd a kocsival tovább álltak. Felmentem a házba, és eldőltem az ágyamon. Lefárasztott a mai nap. Most Castiel miatt van állandóan bűntudatom....sosem lesz ennek vége.....
Megjegyzések
Megjegyzés küldése